6. osztály

A szófajok rendszere


Igék

I. Fogalma:
Cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj.
a) cselekvést jelentő ige:
a cselekvés függ a cselekvő akaratától (ír, játszik, eszik, tévézik)
b) történést jelentő ige:
a történés nem függ a cselekvő akaratától (havazik, dörög, virágzik)
c) létezést jelentő ige:
a cselekvő létét vagy nemlétét fejezi ki (van, volt, lesz, nincs)

II. Kérdése:
Mit csinál? Mi történik?

III. Az ige kifejezi:

a cselekvő számát és személyét a cselekvés idejét és módját
(igei személyragokkal fejezzük ki) (jelekkel fejezzük ki)
E/1. – én idő: jelen, múlt, jövő
E/2. – te mód: kijelentő, feltételes, felszólító
E/3. – ő
T/1. – mi
T/2. – ti
T/3. – ők

 

IV. Az ige és a tárgy kapcsolata

TÁRGY: a mit? kérdésre válaszol, ragja a -t.
(könyvet olvas, virágot locsol, tévét néz, leckét ír)

határozott tárgy határozatlan tárgy
megveszem a könyvet veszek egy könyvet
várom Katát    várok valakit
megnézem a filmet  megnézek egy filmet

 

1.) Tárgyas ige (= lehet kapcsolni hozzá tárgyat)

határozott / tárgyas ragozás
általános / alanyi
(határozott tárgy kapcsolható hozzá) (határozatlan tárgy kapcsolható hozzá)
én  írom     azt én   írok      valamit
te   íro     azt te    írsz       valamit
ő    írja       azt ő     ír –         valamit
mi  írjuk    azt mi  írunk    valamit
ti   írjátok  azt ti     írtok     valamit
ők  írják     azt ők    írnak    valamit

2.) Tárgyatlan ige (= nem lehet kapcsolni hozzá tárgyat)
(alanyiként ragozzuk őket)
biciklizik (valahol, valamikor, valakivel ….)

V. Az igeidők és igemódok kapcsolata

Kijelentő mód Feltételes mód Felszólító mód
Jelen idő Ø -na, -ne; -ná, -né -j
(+ hasonult alakok)
Múlt idő -t; -tt -t, -tt volna —————
Jövő idő – ni fog ————— —————

 

Kijelentő mód Feltételes mód Feltételes mód
alanyi r. tárgyas r. alanyi r. tárgyas r. alanyi r. tárgyas r.
Jelen idő vár
néz
várja
nézi
várna
nézne
várná
nézné
várj
nézz
várja
nézze
Múlt idő várt
nézett
várta
nézte
várt volna
nézett volna
várta volna
nézte volna
————- ————-
Jövő idő várni fog
nézni fog
várni fogja
nézni fogja
————- ————- ————- ————-

 

VI. Az ikes igék
Fogalma:
-ik-re végződik kijelentő módban, jelen időben egyes szám 3. személyben
(játszik, eszik, alszik, szórakozik)

Ragozása:
E/1. alanyi ragozásban is -m ragot kap
(játszom, eszem, iszom, szórakozom)

VII. Az ige helyesírása

1.) Írásban nem jelölt teljes hasonulások az igealakok írásában
a) Az ige vége: -z + a toldalék első betűje -t = marad a -zt kapcsolat
főztök, megáztok, vigyáztok, hoztál, végeztél, szánkóztál

b) Az ige vége: -d + a toldalék első betűje -t = marad a -dt kapcsolat
mondta, adta, szedtük, szidtuk,

c) Az ige vége: -l, -ll + a toldalék első betűje -j = marad az -lj, -llj kapcsolat
szálljon, szóljatok, figyelj, repüljél

d) Az ige vége: -ny, -gy + a toldalék első betűje -j = marad az -nyj, -gyj
hunyjon, hagyja

2.) Írásban jelölt teljes hasonulások az igealakok helyesírásában
Az ige vége: -s, -sz, -z, -dz + a toldalék első betűje -j = hosszú -ss, -ssz, -zz, -ddz betűt írunk
mossa, megmásszuk, hozza, eddzünk (kijelentő módban is így írjuk!!!)

3.) Összeolvadás az igealakok helyesírásában
Az ige vége: -n, -d + a toldalék első betűje -j = marad az -nj, -dj
fonj, bánja, köszönjetek, rohanj, mondjátok, tudja meg, hordjátok,

4.) Felszólító módú igék helyesírása
Az ige vége: -s, -sz, -z, -dz + a toldalék első betűje -j = hosszú -ss, -ssz, -zz, -ddz betűt írunk
mossál, ne késs, másszatok, hozzad, eddzetek

A -t végű igék felszólító módja
– ha hosszú -ssz vagy -ss hangot hallunk, úgy is írjuk
lát – lássátok, fest – fessétek, halaszt – halasszátok,
– ha -ccs hangot hallunk, -ts betűket írunk
fűt – fűtsetek, gyűjt – gyűjts, tanít – tanítsátok,

5.) Rövidebb és hosszabb alakú felszólító módú igék

HOSSZABB ALAK RÖVIDEBB ALAK
vár (ja) d várd
hagy (ja) d hagyd
mos (sa) d mosd
néz (ze) d nézd

6.) Rendhagyó ragozású igék

lesz, tesz, vesz, hisz, visz, eszik, iszik – a rövid tőváltozatához kapcsoljuk a jeleket

szótő rövid tő toldalékos forma
lesz le- lett lenni lenne legyen
tesz  te-  tett tenni tenne tegyen
vesz ve- vett venni venne vegyen
hisz  hi-  hitt hinni hinne higgyen
eszik  e- evett,
ettem
enni enne egyen
iszik  i-  ivott, ittam inni inna igyon

 

Névszók: főnevek

I. Fogalma:
Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve.

II. Kérdőszavai:
Ki? Mi?

Hogy ismerheted fel a főneveket?
Válaszd le a szóról a toldalékot, és úgy kérdezz rá!
asztalon → asztal + on – asztal kérdése = mi?

III. Fajtái:
1.) Köznevek:
Több hasonló élőlény vagy élettelen tárgy közös neve.
a) Egyedi név
(ide tartozik minden olyan főnév, amelyek a többi csoportba nem tartoznak bele)
asztal, baba, néni, reggeli, számítógép, kutya, ló, tulipán, felhő, nap
b) Gyűjtőnév
– több hasonló dolog van egy csoportban.
– a főnév egyes számban van, mégis több élőlényt, tárgyat jelöl
osztály = sok gyerek falka = kutyák, farkasok csoportja
nyáj = birkák csoportja raj = méhek csoportja
erdőség = hatalmas erdők dombság = sok domb vonulata
c) Anyagnév
– a minket körülvevő anyagok neve
– legkisebb része is azonos az egésszel
tej, cukor, víz, zsír, vaj,
benzin, vas, agyag, textil
d) Elvont főnevek
– nem lehet őket megfogni, csak a gondolatainkban léteznek
szeretet, barátság, hűség, igazság
gonoszság, harag, kapzsiság, fájdalom
e) Cselekvést jelentő főnevek
– igékből keletkeztek főnévképzők segítségével
írás, ugrálás, mászás, hajlítás

2.) Tulajdonnevek: élőlények, tárgyak, fogalmak saját, megkülönböztető neve.
a) Személynév
b) Állatnév
c) Földrajzi név
d) Csillagnév
e) Intézménynév
f) Folyóiratok és művek címei
g) Márkanév
h) Kitüntetések és díjak neve

IV. A tulajdonnevek

A/ SZEMÉLYNÉV
1.) Helyesírásuk
– Minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk.

2.) Hagyományos helyesírású családnevek

Mai betű Régi írásforma Példa Ejtés
á a Szakal ‘szakál’
á aa Gaal ‘gál’
á Paál ‘pál’
c tz  Lotz ‘locc’
c cz  Móricz ‘móric’
cs ch Kovách ‘kovács’
cs ts Babits ‘babics’
é e Széchenyi ‘szécsényi’
é e Deer ‘dér’
é e Veér ‘vér’
g gh Herczegh ‘herceg’
i y Ady ‘ady’
j i Iffiú ‘ifjú’
ó oo Goor ‘gór’
ó Joó ‘jó’
ö e Weöres ‘vörös’
ö Eötvös ‘ötvös’
ö ew Thewrewk ‘török’
sz z Zakall ‘szakáll’
t th Kossuth ‘kossuth’
ty thy Batthyány ‘battyányi’
ú Kuún ‘kún’
v w Wesselényi ‘vesselényi’
zs s Jósika ‘józsika’

 

3.) Hagyományos helyesírású családnevek toldalékolása (-val, -vel)
– mindig az utolsónak hallott hanghoz kapcsoljuk
Babitscsal, Kováchcsal
– a két azonos mássalhangzóra végződő névhez kötőjellel kapcsoljuk
Papp-pal, Széll-lel
– a családnevet változatlan formában leírjuk
Baloghgal, Móriczcal,

4.) Hagyományos helyesírású családnevek elválasztása
– kiejtés szerint szótagoljuk a neveket
– a kétjegyű betűket egymás mellett tartjuk, nem választjuk el őket egymástól
Eöt-vös, Ba-tsá-nyi, Weö-res, Czu-czor

B/ ÁLLATNÉV
Az állatok nevének minden egyes elemét nagy kezdőbetűvel írjuk!
Morzsi, Patás, Csí, Vuk;

C/ FÖLDRAJZI NÉV
1.) Egyelemű vagy egybeírt földrajzi nevek
– országok neve
Magyarország, Németország, Elefántcsontpart
– tájegységek neve
Kisalföld, Nagyalföld, Hegyalja
– települések neve
Tatabánya, Sárospatak, Székesfehérvár, Balatonföldvár
2.) Kötőjellel írt földrajzi nevek
– a tulajdonnév után földrajzi közszó áll
• óceán, tenger, öböl, árok, sziget, félsziget, zátony, fok, tó, folyó, patak, ér, csermely, forrás, kút, csatorna, öntözőcsatorna, mocsár, láp, holtág,
Csendes-óceán, Fekete-tenger, Perzsa-öböl, Mariana-árok, Csepel-sziget, Tihanyi-félsziget, Velencei-tó, Sárga-folyó, Galla-patak, János-forrás, Mátyás-kút, Ecsedi-láp, Keleti-öntözőcsatorna,
• mélyföld, alföld, síkság, sivatag, fennsík, domb, hegy, hegycsúcs, hágó, szoros, barlang, szirt, szikla, völgy, dűlő,
Holland-mélyföld, Lengyel-alföld, Szatmári-síkság, Tétényi-fennsík, Kálvária-domb, Kopasz-hegy, Vereckei-hágó, Gibraltári-szoros, Szelim-barlang, Medve-szikla, Váli-völgy, Gödöri-dűlő
– a tulajdonnév előtt a hely egy részét vagy tulajdonságát jelölő szó áll
Nyugat-Magyarország, Dél-Dunántúl, Délkelet-Kína, Holt-Tisza, Öreg-Duna,
Magas-Tátra,
– két egyenrangú hely neve áll egymás mellett
(=nagykötőjelet teszünk közéjük)
Kál–Kápolna (vasútállomás), Komárom–Esztergom (megye),
Tatabánya–Kertváros, Budapest–Bécs (vasútvonal), Volga–Don (csatorna,)
3.) Külön írt földrajzi nevek
– államnevek
Magyar Köztársaság, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok
– államrészek neve: megye, járás, városkörnyék, bán¬ság, grófság, terület
Zala megye, Budai járás, Kent grófság, Tatabánya városkörnyék
– közterületek neve: út, utca, tér, körtér, sugárút, köz, lépcső, fasor, lakótelep, lejtő, liget, rakpart, sor, sétány, udvar, átjáró, park, híd
Vadász utca, Dózsa György út, Kodály tér, Bánhidai lakótelep, Árpád köz, Hosszú sor, Madách kert
– a földrajzi köznevek, ha magyarázó céllal kapcsoljuk a tulajdonnévhez
(a tulajdonnévről önmagában is tudjuk, hogy micsoda: város, tenger, stb.)
Balaton tó, Duna folyó, Mátra hegy, Szahara sivatag, Tatabánya város
4.) Külön írjuk a következő szavakat:
– mente, köze, vidéke, melléke (valakinek a valamije)
Duna mente, Szekszárd vidéke, Tatabánya környéke,
– alja, feletti (a hol kérdésre válaszol)
Tilos alja, Kis-kút feletti
– érő, járó (a milyen kérdésre válaszol)
Keveset érő, Székre járó

D/ CSILLAGNÉV
A csillagnevek helyesírásának szabálya megegyezik a földrajzi nevekével!
1.) Egyelemű vagy egybeírt csillagnevek
Nap, Hold, Merkúr, Szaturnusz, Tejútrendszer, Nagymedve
2.) Kötőjellel írt csillagnevek
Androméda-köd, Halley-üstökös, Perszeusz-csillagkép,
3.) Külön írt földrajzi nevek
Föld bolygó, Nap csillag,

E/ INTÉZMÉNYNÉV
1.) Az intézmény nevének minden szavát nagybetűvel kezdjük, kivételek: és, a, az
Dózsa György Általános Iskola, Szabadtéri Bányászati Múzeum
2.) Az intézmények egy-egy kisebb részlegének nevét kisbetűvel írjuk
a Dózsa György Általános Iskola könyvtára, a Szabadtéri Bányászati Múzeum pénztára
3.) Kisbetűvel írjuk a tulajdonnév után a következő típusú szavakat:
– pályaudvar, megállóhely, repülőtér, mozi, vendéglő, eszpresszó, üzlet, fürdő, temető
Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Ferihegyi repülőtér, Ugocsa mozi, Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó, Rómeó férfiruházati bolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető

F/ FOLYÓIRATOK ÉS MŰVEK CÍME
a) Állandó cím:
– Fajtái, jellemzői:
• újságok, hetilapok, folyóiratok
• sok szám címeként használato¬sak
– Helyesírása:
• minden szavát nagybetűvel kezdjük, kivéve az és szót
Magyar Hírlap, Nemzeti Sport, Élet és Irodalom, Piac és Profit, PC Guru
b) Egyedi cím:
– Fajtái:
• irodalmi művek (regény, mese, vers, képregény)
Két kicsi hód, Egy gondolat bánt engemet,
• képzőművészeti alkotások (festmény, szobor, fotó)
Ásító inas,
• zeneművek (opera, dal, DE! mai modern zeneszámok címe is!!!)
Százszor ölelj még!
– Helyesírása:
• a címen belül csak a tulajdonneveket írjuk nagybetűvel
A Pál utcai fiúk

G/ MÁRKANÉV
– gyártmányok, termékek neve
– a név minden szavát nagybetűvel kezdjük
Nike, Adidas, Fiat, Ariel
– ha a márkanév után odaírjuk a termék típusát, akkor azt külön írjuk
Nike cipő, Adidas melegítő, Fiat személygépkocsi, Ariel mosópor

H/ KITÜNTETÉSEK ÉS DÍJAK NEVE

a) A díj, érem, emlékérem gyűrű stb. szavalat az előtte álló tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk
Nobel-díj, Karinthy-gyűrű, Ady-emlékérem, Ady-jutalom
b) Több köznévből álló díj nevében minden szót külön írunk, és nagybetűvel kezdünk.
Állami Díj, Akadémiai Aranyérem, Magyar Érdemrend,
c) A kitüntetések és díjak fokozatait, illetőleg típusait jelölő szavakat, kifejezéseket kisbetűvel írjuk.
a Munka Érdemrend arany fokozata, Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

 

Névszók: melléknevek

Fogalma:
– A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Kérdőszavai:
– Milyen? Melyik? Miféle? Mekkora?

Fajtái:
A melléknevek különböző tulajdonságokat fejeznek ki:
1.) Külső tulajdonság
nagy, széles, zöld
2.) Belső tulajdonság
becsületes, szerény, bátor
3.) Minőség
silány, kitűnő, kiváló
4.) Állapot
beteg, egészséges
5.) Valamivel való ellátottság
erős, neves, színes
6.) Valaminek a hiánya
színtelen, névtelen
7.) Mérték
nagydarab, talpalatnyi
8.) Helyzet
külső, belső
9.) Valahová tartozás
falusi, városi, magyar

A melléknév fokozása
a) alapfok: — (nincs)
nagy, okos, ügyes, fehér
b) középfok: -bb
nagyobb, okosabb, ügyesebb, fehérebb
c) felsőfok: leg-  -bb
legnagyobb, legokosabb, legügyesebb, legfehérebb

A melléknév helyesírása
1.) A melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú (kivétel nincs).
szomorú, keserű, gömbölyű, savanyú, homorú, domború
2.) Az -s végű melléknevek toldalékos alakjában is csak egy -s betűt írunk.
okos = okosabb, okosan,
kedves = kedvesebb, kedvesen
helyes = helyesebb, helyesen

A tulajdonnévből képzett melléknevek

A/ SZEMÉLYNÉV
1.) egyelemű személynév
– képző: -i, -s, -ista, -izmus
móriczi, mikszátos, marxista, leninizmus
2.) többelemű személynév
– képző: -i, -s,
Széchenyi István-i, Csokonai Vitéz Mihály-os,

B/ ÁLLATNÉV
1.) Megegyezik a személynév helyesírásával

C/ FÖLDRAJZI NÉV
1.) Egyelemű vagy egybeírt földrajzi nevek
– mindig kisbetűvel kezdjük
európai, magyarországi, tatabányai
2.) Kötőjellel írt földrajzi nevek
a) Közszói előtaggal
– a kötőjelet meg¬hagy¬juk, és kisbetű¬vel kezdjük
arany-pataki, kopasz-hegyi, velencei-tavi,
holt-tiszai, nyugat-dunántúli
b) Tulajdonnévi előtaggal
– a kötőjelet meghagyjuk, a tulajdonnevet nagybetűvel kezdjük
Galla-pataki, Balaton-felvidéki, Margit-szigeti
3.) Külön írt földrajzi nevek
a) Az alkotó tagokat kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek
– Államnevek
magyar köztársasági, amerikai, egyesült államokbeli,
San Marino köztársasági
– Államrészek neve: megye, járás, városkörnyék, bán¬ság, grófság, terület
tatabányai kistérségi, budai járási
Komárom–Esztegom megyei,
– közterületek neve: út, utca, tér, körtér, sugárút, köz, lépcső, fasor, lakótelep, lejtő, liget, rakpart, sor, sétány, udvar, átjáró, park, híd
A közterület neve mindig nagybetűs marad!
Vadász utcai, Fő téri,
– A földrajzi köznevek, ha magyarázó céllal kapcsoljuk a tulajdonnévhez
megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak
Balaton tavi, Duna folyói, Mátra hegyi, Erzsébet hídi

D/ CSILLAGNÉV
1.) Megegyezik a földrajzi név helyesírásával

E/ INTÉZMÉNYNÉV
1.) A tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét meg¬tartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.
magyar tudományos akadémiai,
Madách színházi, Dózsa György általános iskolai,

F/ FOLYÓIRATOK ÉS MŰVEK CÍME
1.) A képzőt a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk
Magyar Hírlap-beli, Nemzeti Sport-beli, Élet és Irodalom-féle, Piac és Profit-szerű, PC Guru-beli

G/ MÁRKANÉV
1.) Megegyezik a személynevek helyesírásával

H/ KITÜNTETÉSEK ÉS DÍJAK NEVE
1.) A díj, érem, emlékérem gyűrű stb. szavakat az előtte álló tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk, és melléknévként is ugyanúgy írjuk.
Nobel-díjas, Karinthy-gyűrűs, Ady-emlékérmes
2.) Több köznévből álló díj nevében minden szót külön írunk, és kisbetűvel kezdünk.
állami díjas, akadémiai aranyérmes, magyar érdemrendes,

 

Névszók: számnevek

Fogalma:
– A számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg.

Kérdőszavai:
– Hány? Mennyi? Hányadik? Hányad?

Fajtái:
1.) Határozott számnév
a) Tőszámnév
egy, öt, tíz, száz
b) Sorszámnév
első, ötödik, tizedik, századik
c) Törtszámnév
ötöd, tized, század
2.) Határozatlan számnév
sok, kevés, néhány, tengernyi

Helyesírása:
1.) A számok tagolása
– kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat
tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő,
ötvenháromezer, hatvankétmillió
– kétezren felül a számnevet – hátulról számolva – hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk
3 016 = háromezer-tizenhat
47 563 = negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom
7 490 530 = hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc

2.) A sorszámnevek helyesírása
– a számok után pontot teszünk
1. osztály, 3. sor, a 10–12. oldalon
– a pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk
3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel, a Tutaj u. 4.-ben
3.) A törtszámnevek helyesírása
– külön írjuk: ha azt fejezzük ki, hogy hány darabot veszünk az egyes részekből
csak egy negyed almát kérek;
– egybe írjuk: ha az egész egy részét jelöli
az ország kétharmad része, háromnegyed óra múlva találkozunk
– órát jelölő szerkezetek írása
negyed kilenc, fél tizenkettő, háromnegyed négy

A keltezés:
1.) Dátum írása
– 2012. szeptember 1.
– 2012. szept. 1.
– 2012. IX. 1.
– 2012. 9. 1.
(nullákat nem írunk az egy jeggyel írt számok elé!)
2.) Pontok az évszám után
a) van pont
1848. március 9.
1848. márciusban
1848. áprilisi
1983. évi, 1983–1984. 1983/1984. 1983–84. 1983/84. évi
1944. őszi
1918. október végén
b) nincs pont
– birtokviszonyban vannak (valaminek a valamije)
1848 márciusában, 1944 őszén
– időt jelölő névutó van az évszám után
1848 előtti, 1849 utáni,
3.) Toldalékok kapcsolása a dátumokhoz
– pont nélkül, kötőjellel
az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én
1-je, 1-jén, 1-jéig
1983. december 20-a és 31-e között, 1983. december 10-e óta

 

Névszók: névmások

Fogalma
A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.

Fajtái
1.) Csak főneveket helyettesítő névmások
a) személyes névmás
b) birtokos névmás
c) visszaható névmás
d) kölcsönös névmás
2.) Főnevet, melléknevet és számneveket helyettesítő névmások
a) kérdő névmás
b) mutató névmás
c) vonatkozó névmás
d) általános névmás
e) határozatlan névmás

A SZEMÉLYES NÉVMÁS

I. Fogalma
A beszédhelyzetben szereplő személyek, dolgok nevét helyettesítik.

II. Kérdései
Ki? Mi?

III. Fajtái:
1.) személyes névmás ragozatlan formája
én, te, ő, mi, ti, ők
2.) A személyes névmás ragozott formája
a) tárgyragos személyes névmás
– a tárgy a kit? mit? kérdésre válaszol
– a tárgy ragja: -t (nem mindig írjuk ki)
– KIT?
engem, téged, őt, minket, titeket, őket
b) határozóragos személyes névmás
– megmutatják a személyek, dolgok helyét
– sokféle ragja lehet (pl:)
– HOL?
bennem, benned, benne, bennünk, bennetek, bennük
– HONNAN?
tőlem, tőled, tőle, tőlünk, tőletek, tőlük
belőlem, belőled, belőle, belőlünk, belőletek, belőlük
– HOVÁ?
hozzám, hozzád, hozzá, hozzánk, hozzátok, hozzájuk
belém, beléd, belé, belénk, belétek, beléjük
– KIVEL? MIVEL?
velem, veled, vele, velünk, veletek, velük
– KIRŐL? MIRŐL?
róla, rólad, róla, rólunk, rólatok, róluk
– KINEK?
nekem, neked, neki, nekünk, nektek, nekik

A VISSZAHATÓ NÉVMÁS

I. Fogalma
A cselekvés visszairányul arra, aki cselekszik, vagyis visszahat.

II. Kérdései
KIT?

III. Visszaható névmások:
a) Alap
magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk
b) Határozóragokkal
magamról, magamhoz, magammal, magamnak
A KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

I. Fogalma
A kölcsönös névmás két személy egymásra irányuló cselekvését, vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki.

II. Kölcsönös névmások:
a) Alap
egymás
b) Toldalékokkal
egymást, egymásnak, egymáshoz, egymással, egymásért, egymástól, egymáshoz

A BIRTOKOS NÉVMÁS

I. Fogalma
a) A birtokos = tulajdonos
b) Birtok = az a tárgy, élőlény ami, az enyém
Lehet több birtokom is: pl.: ceruzáim, ruháim, cédéim
c) A birtokos névmás kifejezi, hogy ki a birtokos, és hány birtoka van

II. Kérdései
KIÉ? MIÉ?

III. Birtokos névmások:
1.) Egy birtoka van valakinek (pl.: egy kutyája)
– birtokos személyraggal fejezzük ki
enyém, tiéd, övé, mienk, tietek, övék
2.) Több birtoka van (pl.: több ceruzája)
– birtoktöbbesítő jellel fejezzük ki: -i
enyéim, tieid, övéi, mieink, tieitek, övéik

A KÉRDŐ NÉVMÁS

I. Fogalma
A kérdő névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre kérdezünk rá.

II. Kérdő névmások:
a) főnévi
– tőszavakkal
ki? mi? melyik?
– toldalékos alakkal
kit? mit? kihez? kiről? kinél? kivel? stb.
b) melléknévi
milyen? mekkora? miféle? melyik?
c) számnévi
hány? mennyi? hányadik?

A MUTATÓ NÉVMÁS

I. Fogalma
A mutató névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre mutatunk rá.

II. Mutató névmások:
a) főnévi
– tőszavakkal
ki? mi? az (távolra mutat),
ez (közelre mutat)
– tárgyragos alakkal
kit? mit? azt, ezt
– határozóragos alakkal
hol? abban, ebben, annál, ennél
honnan? attól, ettől, abból, ebből
hová? ahhoz, ehhez, abba, ebbe,
mivel? avval/azzal, evvel/ezzel,
kiről? arról, erről,
kinek? annak, ennek
b) melléknévi
milyen? ilyen, olyan, ugyanilyen, ugyanolyan
mekkora? ekkora, akkora
miféle? efféle, afféle
c) számnévi
hány? mennyi? ennyi, annyi, ugyanennyi, ugyanannyi

A VONATKOZÓ NÉVMÁS

I. Fogalma
Sajátos jelentésű és szerepű névmás. Többnyire összetett mondatokat kapcsol össze (olyan, mint egy kötőszó).

III. Vonatkozó névmások:
a) főnévi
ki? mi? aki, ami, bárki
b) melléknévi
milyen? amilyen
mekkora? amekkora
c) számnévi
hány? mennyi? amennyi, ahány

A HATÁROZATLAN NÉVMÁS

I. Fogalma
Egy személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.

II. Határozatlan névmások:
a) főnévi
ki? mi? valaki, valami
b) melléknévi
milyen? valamilyen,
mekkora? valamekkora,
miféle? valamiféle,
c) számnévi
hány? mennyi? valamennyi, valahány, néhány

AZ ÁLTALÁNOS NÉVMÁS

I. Fogalma
Az általános névmás mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.

II. Általános névmások:
d) főnévi
ki? mi? akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi, ki-ki
e) melléknévi
milyen? akármilyen, bármilyen, bármelyik, semmilyen
mekkora? akármekkora, bármekkora,semekkora
miféle? akármiféle, mindenféle,
f) számnévi
hány? mennyi? akármennyi, akárhány, bármennyi, minden, semennyi

 

Igenevek

Fogalma
Az igenevek átmeneti szófajok = 2 szófaj tulajdonságait egyesítik magukban.
Igékből képezzük őket.

Szerkezete
IGE + KÉPZŐ

Fajtái
1.) Főnévi igenév
– Fogalma
• igéből képzett szófaj
• általánosságban fejez ki cselekvést, történést, állapotot, létezést
• a mondatban a főnév szerepét tölti be
Jó úszni. = Az úszás jó.
– Képzője: -ni
olvasni, kérni, játszani, főzni, futni, festeni

2.) Melléknévi igenév
– Fogalma
• igéből képzett szófaj
• tulajdonságot fejez ki
• a mondatban a melléknév szerepét tölti be
– Fajtái:
a) Folyamatos melléknévi igenév
• képzője: -ó, -ő
• jelen idejű cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
járható út (milyen út?)
színezhető rajz (milyen rajz?)
b) Befejezett melléknévi igenév
• képzője: -t, -tt
• a múltban befejezett cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
védett terület (milyen terület?)
tapasztalt turista (milyen turista?)
c) Beálló melléknévi igenév
• képzője: -andó, -endő
• a jövőben végbemenő cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
adandó alkalom (milyen alkalom?)
követendő példa (milyen példa?)

3.) Határozói igenév
– Fogalma
• igéből képzett szófaj
• a mondatban a mód- vagy állapothatározó szerepét tölti be
(a hogyan kérdésre válaszol)
– Képzője: -va, -ve, -ván, -vén
olvasva, kérve, játszva, főzve, futva, festve
olvasván, kérvén, játszván, főzvén, futván, festvén

 

Határozószók

Fogalma
Rag nélkül is megjelölik a cselekvés helyét, idejét és egyéb körülményeit.

Fajtái
1.) Helyre utaló határozószók
messze, bent, távol, itt, ott, ahol, valahol, kinn, benn, fenn, elöl, hátul, alul, fölül, oldalt, otthon, haza, hazulról

2.) Időre utaló határozószók
egyszer, nemsokára, azonnal, akkor, most, rögtön, mindjárt, azonnal, majd, néha, mindig, délelőtt, délután, este, reggel, tegnap, ma, holnap,

3.) Egyéb körülményre utaló határozószók
a) Számhatározó
elvétve, gyakran
b) Állapothatározók
egyedül, hanyatt
c) Eredményhatározó
ízzé-porrá
d) Társhatározó
együtt
e) Módhatározó
biztosan, fennen, mezítláb, így, gyalog, vaktában
f) Tekintethatározó
általában, külsőleg
g) Fok-mértékhatározó
dugig, nagyrészt, alig, jócskán

Névmási eredetű határozószók
1.) Szerkezete
a) névmás + kérdőszó / rag
mi? + kor = mikor?
b) névmás egy része + kérdőszó / rag
vala(ki) + hol = valahol
c) ma már nem ismerhető fel pontosan
ez, az → innen, onnan, itt, ott, ide, oda
2.) Fajtái
a) Helyhatározószó
Hol? Honnan? Hová?
innen, onnan, itt, ott, ide, oda
b) Időhatározószó
Mikor?
ekkor, akkor; valamikor, akármikor
c) Módhatározószó
Hogyan?
így, úgy; valahogyan, akárhogyan

A határozószók helyesírása
1.) A több elemből álló határozószókat is mindig egybeírjuk!
idekinn, ugyanott, nemsokára, tegnapelőtt
2.) Kettőzött mássalhangzóval írjuk a következő határozószókat:
itt, ott, mindenütt
innen, onnan, azonnal
éppen, épp
3.) Négy helyhatározószót kétféle alakban is leírhatunk:
bent – benn
kint – kinn
lent – lenn
fent – fenn
4.) A négy helyhatározószó fokozott alakja:
lent – lejjebb
kint – kijjebb
fent – feljebb
bent – beljebb
5.) Néhány nehezebb helyesírású határozószó
mindig, együtt, aztán, mindjárt

 

Névelők

Fogalma, jellemzői
– A névelő nem önálló szófaj.
– Leggyakrabban egy főnév előtt, vagy főnevet tartalmazó szószerkezet előtt áll.
– Általában hangsúlytalan.
– Toldalék nem járul hozzá.

Fajtái
1.) Határozott névelő
– a, az
– használata:
• a beszélőnek pontos elképzelése, terve van tárgyakkal, élőlényekkel, dolgokkal kapcsolatban
Kérem azt a könyvet! Válaszd a piros ruhát!
2.) Határozatlan névelő
– egy
– a beszélő bizonytalan, tanácstalan
• Kérek egy könyvet. Válassz egy ruhát!

Helyes használata
1.) NEM HASZNÁLUNK NÉVELŐT
– személynevek előtt
Hiányzik a Kovács Péter. = Hiányzik Kovács Péter.
A Laci a barátom. = Laci a barátom.
– földrésznevek, országnevek, államnevek, városnevek előtt
Hazám Magyarország. Szülővárosom Tatabánya

2.) HASZNÁLUNK NÉVELŐT
– jelzős személynevek előtt (jelző = valamilyen tulajdonságát emeljük ki)
A szorgalmas Kovács Péter hiányzik.
A mosolygós Laci a barátom.
– Csillagok, tájegységek, utcák, terek, természetes földrajzi alakulatok és az intézmények neve
Központi csillagunk a Nap. A Dunántúlon lakunk. A Vadász utcában található az iskola. A Dózsa iskolába járok.

 

Névutók

Fogalma
Nem önálló szófaj.
Névszók (rendszerint főnevek) után állnak.
A névszókkal együtt a cselekvés, történés, létezés körülményeit fejezik ki.

Fajtái
a) Helyhatározót fejez ki:
alatt, alól, alá, fölött, fölül, fölé, felől, felé, előtt, elől, elé, mögött, mögül, mögé, mellett, mellől, mellé, között, közül, közé, körül, köré, után, iránt, hosszat, belül, kívül, innen, túl, át, keresztül
b) Időhatározót fejez ki:
óta, közben, múlva, kezdve, fogva
c) Társhatározót fejez ki:
együtt
d) Eszközhatározót fejez ki::
által, révén, útján
e) Okhatározót fejez ki:
miatt
f) Célhatározót fejez ki:
végett
g) Mód- és állapothatározót fejez ki:
nélkül, gyanánt, szerint, helyett
h)

Helyesírásuk
1.) Az -ól, -ől végű névutókban mindig hosszú az -ó, -ő.
alól, mellől, elől, felől
2.) Az -ul, -ül végű névutókban mindig rövid az -u, -ü.
alul, hátul, belül, felül, mögül, keresztül, nélkül
3.) A legtöbb névutóban hosszú a szó végi –tt (ha magánhangzó van előtte)
alatt, fölött, között, mögött
KIVÉTEL: át, hoszat
4.) A névutókat mindig külön írjuk az előtte álló főnévtől!!!
a ház előtt, a kert mögött, a suli elé, betegség miatt, hiba nélkül

 

Kötőszók

Fogalma
Mondatrészeket vagy tagmondatokat köt össze.

Fajtái
1.) Mondatrészeket összekötő kötőszavak

2.) Tagmondatokat összekötő kötőszavak
a) Alárendelő kötőszavak
alighogy, csakhogy, hogy, mert, mialatt, mielőtt, mihelyt, mint, mintha, minthogy, miután, mivel,
Névmási eredetűek: ahány, ahányszor, ahogy, ahol, ahonnan, aki, ameddig, amekkora, amely, amennyi, valahányszor,
b) Mellérendelő kötőszavak
– Kapcsolatos
és, meg, is, sőt, sem, se, azonfelül, ráadásul, továbbá,
nemcsak…hanem…is, egyrészt…másrészt, részint…részint,
– Ellentétes
de, pedig, azonban, ellenben, mégis, mégsem, viszont, csak, hanem,
ám, ámde, csakhogy, ellenkezőleg, mindamellett, mindazonáltal
– Választó
vagy;
vagy, vagy; akár, akár
– Magyarázó
azaz, egyébként, egyszóval, hiszen, illetőleg, különben, másképp, tudniillik, ugyanis, úgyis, vagyis,
– Következtető
hát, ezért, azért, így, ennélfogva

 

Igekötők

Fogalma
Nem önálló szófaj.
Igéhez, igenévhez, igéből képzett névszóhoz kapcsolódik.
A cselekvés körülményeit módosítja.

Fajtái
1.) Irányt jelölnek
elmegy, kimegy, odamegy, bemegy
2.) Befejezetté teszik a cselekvést
elalszik, lehull,
3.) Megváltoztatják az ige jelentését.
beolvas,nekiszegez,

Igekötők
abba, agyon, alá, által, át, be, bele, benn, egybe, el, ellen, elő, előre, fel v. föl, félbe, félre, felül v. fölül, fenn v. fönn, hátra, haza, helyre, hozzá, ide, keresztül, ketté, ki, körül, közbe, közé, közre, közzé, külön, le, meg, mellé, neki, oda, össze, rá, rajta, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, utána, végbe, végig, vissza

Helyesírása
– Ha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk.
megkínálta
– Ha az igekötő az ige után áll, külön írjuk.
Kínáld meg!
– Ha az igekötő és az ige közé betolódik egy tag, akkor külön írjuk.
Meg szeretnéd kínálni?

 

Segédigék

Fogalma
Nem önálló szófaj.
Igékhez, igenevekhez járul.
Módosítja az igék jelentését. Kifejezhet:
– akaratot: akar
– cselekvés gyakoriságát: szokott
– képességet: bír
– kötelezettséget: kell, muszáj
– lehetőséget: szabad, lehet

Fajtái
1.) Időbeli segédigék
– jövő idő kifejezése: fog
írni fogok, írni fogsz, írni fog
– múlt idő kifejezése a mondatban: volt
Meleg volt az idő.
– jövő idő kifejezése a mondatban: lesz
Holnap meleg lesz az idő.
2.) Módbeli segédigék
– feltételes mód múlt idő kifejezése: volna
Szerettem volna találkozni veled.

Segédigék
van – vagyok, vagy
volt – voltál, voltunk
lesz – lenne, lettél
marad
múlik

 

Módosítószók

Fogalma
Módosítja a mondat értelmét.
Megmutatja, hogyan viszonyulunk az elhangzottakhoz.

Fajtái
– kérdőszók:
-e, vajon;
– bizonyítószók:
igen, bezzeg, bizony, dehogynem, hogyne, persze
– tagadószók:
dehogy, nem, se, sem
– tiltószók:
ne, nehogy
– óhajtószók:
bár, bárcsak
– határozatlanságot kifejező szók:
aligha, alighanem, esetleg, hát, talán

Nyelvhelyesség
Az -e érdeklődést kifejező módosító szócskát mindig az igéhez kapcsoljuk.
Elmehetek-e úszni?
Szabad-e bejönnöm?
Szóltatok-e Katinak is?

 

Mondatszók

Fogalma
Általában elkülönülnek a mondat többi részétől.
Alkothatnak önálló mondatot is.
Nincs önálló jelentésük, de érzelmet, indulatot, akaratot, véleményt, stb. kifejezhetnek.

Fajtái
1.) Indulatszó
– a beszélő érzelmeit, akaratát fejezi ki
– sokféle jelentésárnyalata lehet:
öröm, bosszankodásá, fájdalom, csodálkozás, figyelmezttetés, biztatás
– fajtái:
a) érzelmet kinyilvánító
sej, ó, fúj, ejnye,
b) akaratot kifejező
nosza, pszt, tente
c) állathívogató, -terelő, -űző szavak
hess, sicc, pipipi,

2.) Mondatértékű módosítószó
Interakciós mondatszók
– kapcsolat felvétele és lezárása
szervusz, helló, csá, csaó, adjisten, pá, ámen
– társalgásszervező elemek
ühüm, aha, ja, hm, hogyhogy, nos, ugye, apropó, hát, lárifári, na ne, persze, hogyisne