5. osztály


Mesék bűvöletében

Mese
Csodás elemeket tartalmazó kitalált történet.
Jellemzői.
– fantasztikus, csodás elemek
– időben és térben fiktív
– hősei elvont típusok (öreg király, obsitos, legkisebb királyfi…)
– hősei képzeletbeli figurák (óriás, tündér, boszorkány…)
– a szereplők fantasztikus tulajdonságokkal rendelkeznek (beszélő állatok, szél…)
– kétpólusú világkép (pozitív főhős – negatív ellenség)
– mindig a jó győz, a gonosz megbűnhődik

A mese szerkezete
I. Előkészítés
II. A cselekmény kibontása
1. Baj történik
2. Vándorút
3. Fordulópont
III. Megoldás

Mesehősök

SEGÍTŐ

 

ADOMÁNYOZÓ                      HŐS                       MÁTKA

 

ELLENSÉG

Mesekezdő formula
A mesék elején a mikor? és a hol? kérdésekre ad választ. Ezek a mese világába vezetnek. Azt fejezik ki, hogy képzeletben bármi megtörténhet. Valóságos téren és időn kívülre helyezi a történetet. A mesekezdő formula változtatható, nem tartozik szorosan a mese eseményeihez.

Állatmese
Tanító mese vagy fabula.
Szereplői állatok, de emberi tulajdonságokkal rendelkeznek.
Részei:
I. Rövid történet
II. Az ebből levonható tanulság.
Formája lehet vers és próza is.

Eredetmese
Célja és feladata, magyarázatot adni a világ jelenségeire.

Csalimese:
Terjedelme rövid. Akkor szokták mondani, amikor a mesemondó már belefáradt a mesélésbe, s szeretné abbahagyni. A mesemondó legtöbbször úgy fog hozzá, mintha valami nagy, igazi mesét ɫészülne elmondani, de egy váratlan fordulattal befejezi a mesét- ekkor veszik észre a hallgatók, hogy lóvá tették őket.

Alliteráció = betűrím
<latin>,
Jelentése: betűismétlés.
Ugyanaz a betű ismétlődik az egymást követő, vagy az egymáshoz közel álló szavakban.

Beszélő név
A név utal a szereplő valamilyen tulajdonságára: származás, foglalkozás, külső vagy belső tulajdonság.

Megszemélyesítés
Olyan szókép, amely állatokat, növényeket, természeti jelenségeket, élettelen dolgokat emberi tulajdonsággal ruház fel.

Vers
<latin>
Jelentése: fordulat, visszatérés
Eredeti jelentése: az eke fordulata, a barázda nyoma
Átvitt értelemben: verssor
Az irodalmi művek megjelenési formája. Olyan szöveg, amelynek hangzásbeli vagy írásbeli kötöttsége van, azaz valamilyen ritmusa. Megjelenési formáját szabályos hosszúságú sorok jellemzik.

Próza
Kötetlen folyamatos beszéd és írás. Minden kötöttségtől (pl.: rím, ritmus) mentes. A mindennapi életben, a tudományos művekben, az irodalomban alkalmazott forma.
Az irodalmi igényű műveknek viszont szintén megvannak a maguk szabályai.

Népköltészet
– szerzője ismeretlen
– szóban terjed
– közösségi alkotás
– több változata van

Műköltészet
– szerzője ismert
– írásban terjed
– egyéni alkotás
– egy változata van

A mesék csoportosítása

A mese címe fajtája eredete formája
A kakas meg a pipe
Jakab meg a zab
láncmese népköltészet próza
Aiszóposz: A békák
Aiszóposz: A csalogány és a sólyom
állatmese műköltészet próza
La Fontaine: A róka és a holló állatmese műköltészet vers
A nyúl meg a tavaszi hó
Az őz meg a teknős
eredetmese népköltészet próza
Fehérlófia hősmese népköltészet próza
Tündérszép Ilona és Árgyélus tündérmese népköltészet próza
Puskin: Mese a halászról és a kis halról tündérmese műköltészet vers
Nemes Nagy Ágnes: Jeromos, a remeterák novellamese műköltészet vers
Andersen: A teáskanna novellamese műköltészet próza
Csalimese
Hazug mese
tréfás mese népköltészet próza

 

 

 

Petőfi: János vitéz

Content for item 1