5. osztály

Hangalak és jelentés

SZÓ = H + J
A szavakat akkor értjük meg, ha a szó hangalakjához hozzá tudjuk kapcsolni a szó jelentését is.

EGYJELENTÉSŰ SZÓ
a) Jellemzői:

– egy hangalakhoz, egy jelentés társul.
b) Képlete:

c) Példák:
– asztalterítő, fogpiszkáló, gyógynövény

AZONOS ALAKÚ SZÓ
a) Jellemzői:
– egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik
– a jelentések között nincs kapcsolat
– a hangalak csak véletlenül azonos
– gyakran a szófajuk is különbözik egymástól
b) Képlete:

c) Példák:
– ég, fűz, fog, dob

TÖBBJELENTÉSŰ SZÓ
a) Jellemzői:
– egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik
– a jelentések között valamilyen logikai kapcsolat van
– pl.: szín, forma, mintázat, használat, stb.
b) Képlete:

c) Példák:
– körte, egér, zebra, toll

ROKON ÉRTELMŰ SZÓ
A) Stílusbeli különbség
a) Jellemzői:
– egy jelentéshez több hangalak kapcsolódik
– a különböző hangalakokat más-más helyzetben
használjuk:
pl.: baráti társaság, iskola, hivatal, stb.
b) Képlete:

c) Példák:
– eb – kutya; zászló – lobogó; év – esztendő

B) Fokozatbeli különbség
a) Jellemzői:
– minden hangalakhoz tartozik egy jelentés
– a jelentések fokozati sorrendbe állíthatók
b) Képlete:

c) Példák:
– siet < lohol < fut < rohan

HANGUTÁNZÓ SZÓ
a) Jellemzői:
– egy hangalakhoz egy jelentés társul
– a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban van
– a hangalak megpróbálja visszaadni
a jelentés hangját
b) Képlete:

c) Példák:
– kukorékol, csörög, dörög, susog

HANGULATFESTŐ SZÓ
a) Jellemzői:
– egy hangalakhoz egy jelentés társul
– a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban van
– a hangalak megpróbálja visszaadni hangulatát
– nemcsak azt mutatja meg, hogyan cselekszik
valaki vagy valami, hanem azt is, hogyan teszi
b) Képlete:

c) Példák:
– cammog, vihog, totyog

ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SZÓ
a) Jellemzői:
– 2 hangalak
– mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul
– a jelentések között ellentét van
b) Képlete:

c) Példák:
– kicsi – nagy; öreg – fiatal; szép – csúnya

HASONLÓ ALAKÚ SZÓ
A) Alakváltozatok
a) Jellemzői:
– 2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul
– a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz
– a jelentések között nincs különbség (ugyanazt jelenti)
a) Képlete:

b) Példák:
– zsemle – zsömle; fel – föl; fonal – fonál;

B) Alakpárok
a) Jellemzői:
– 2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul
– a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz
– a jelentésük különböző
a) Képlete:

b) Példák:
– egyenlőre – egyelőre; helyiség – helység

 

Hangok és betűk

I. A hangok keletkezése
– A hangot rezgő anyag szólaltatja meg.
– A hang hullámokban terjed. (körkörös hullámok)
– A hangot egy közvetítő anyag viszi tovább (víz, levegő)
– A hanghullám a fülünkben lévő dobhártyát rezegteti meg, az agyunk ezt alakítja vissza hanggá.

II. A beszédhangok
A) A beszédhangok keletkezése
A levegő útja:
tüdő → légcső → gége (+ rajta a két hangszál, amelyet a levegő megrezegtet) →
ínyvitorla (kétfelé terelheti a levegőt)
↙           ↘
orrüreg szájüreg: ajkak, fogak, szájpadlás, nyelv

B) A beszédhangok csoportosítása
1.) Magánhangzók
– képzésükkor a szájüregben nincs akadály
– tiszta zöngehangok (a hangszálak rezegnek)
2.) Mássalhangzók
– képzésükkor a szájüregben akadály van
– a hangszál
• rezeg = zöngés mássalhangzó
• nem rezeg = zöngétlen mássalhangzó

III. A magánhangzók
1.) A magánhangzók csoportosítása
     a) Időtartam szerint
– rövid: a, e, i, o, ö, u, ü,
– hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű,
b) Ajakműködés szerint
– ajakkerekítéses: a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű,
– ajakréses: á, e, é, i, í,
   c) A nyelv vízszintes mozgása szerint
– mély (hátul képzett): a, á, o, ó, u, ú,
– magas (elöl képzett): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű,
    d) A nyelv függőleges mozgása szerint
– alsó nyelvállású: a, á, e,
– középső nyelvállású: ö, ő, é, o, ó,
– felső nyelvállású: u, ú, i, í, ü, ű,

2.) Magánhangzótörvények
a) A hangrend
Szavaink többségében a magánhangzók szabályosan rendeződnek.
– magas hangrendű szó = csak magas magánhangzó van a szóban
– mély hangrendű szó = csak mély magánhangzó van a szóban
– vegyes hangrendű szó = magas és mély magánhangzó is van a szóban

Vegyes hangrendűek lehetnek a következő típusú szavak:
– azok az ősi szavak, amelyekben -e, -é, -i, -í hang van
(ezeknek valaha volt mély változata is)
– az összetett szavak
– idegen eredetű, azaz más népektől átvett szavak

b) Az illeszkedés
A toldalék hangrendje illeszkedik a szó hangrendjéhez.
– magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék járul
– mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék járul
– vegyes hangrendű szóhoz többnyire mély hangrendű toldalék járul
(DE! sokszor az utolsó szótag hangrendje dönti el)

IV. A mássalhangzók
1.) A mássalhangzók csoportosítása
a) Időtartam szerint:
– rövid: l, t,
– hosszú: ll, tt,
b) A hangszalagok működése szerint:
– zöngés (rezegnek a hangszalagok)
– zöngétlen (nem rezegnek a hangszalagok)
zg: b  d dz dzs g gy  j  l (ly) m n  ny  r  v  z   zs   –
zgt: p t  c    cs   k ty  –  –           –  –    –    –   f  sz  s    h
c) A képzés helye szerint:
– ajakhang: p, b,
– foghang: d, n, t,
– íny/szájpadlás hang: ny, ty,
– gégehang: h,
d) A képzés módja szerint:
– zárhangok: k, t, d,
– réshangok: sz, s,
– zár-rés hangok: c, dz,
– orrhangok: m, n, ny,
– pergőhang: r,

2.) Mássalhangzótörvények
a) Összeolvadás
– két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
– egy harmadik hangot hallunk
t + sz → cc (játszik)
d + sz → cc (adsz)
t + s → cs (fűtsünk)
n + j → ny (fonjad)
d + j → gy (adjad)
t + j → ty (kertje)
b) Rövidülés
– 3 mássalhangzó áll egymás mellett
• 2 azonos (hosszú)
• 1 eltérő
– a két azonos közül az egyiket nem ejtjük
varrta, jobbra, otthon
c) Kiesés
– 3 különböző mássalhangzó áll egymás mellett
– a középsőt nem ejtjük
mondta, nézd meg, mindnyájan,
d) Nyúlás
– két magánhangzó között hosszú mássalhangzót mondunk
kisebb, egy, lesz,

e) Hasonulás
e/1. Részleges hasonulás
zöngésség szerint
– két mássalhangzó áll egymás mellett
• egyik zöngés
• a másik zöngétlen
– a 2. mássalhangzó az előtte állót magához hasonlóvá teszi zöngésség szerint
(a változás csak akkor következik be, ha az 1. mássalhangzónak van zöngés/zöngétlen párja)
zsebkendő lakberendező
     ↓ ↓             ↓↓
   zg zgt      zgt  zg
    ↓               ↓
    b → p      k → g

képzés helye szerint
– két mássalhangzó áll egymás mellett
• az első -n, -m vagy -ny
• a mögötte álló -b, -p, -m, -gy, -ty,
– az -n hangból -m vagy -ny lesz
különben, színpad, tanmenet, öngyújtó, ponty,

e/2. Teljes hasonulás
írásban nem jelölt
– két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
– az egyik eltűnik, a másikat hosszan mondjuk
• -ny, -ty, -gy + j → -nny, tty, ggy
anyja, bátyja, nagyja; hagyja, hunyja,
• l + j → jj
szálljon, repüljön, kínálja
• -sz, -z + s → -ss
egészség, házsor, község,
írásban jelölt
– két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
– az egyik eltűnik, a másikat hosszan írjuk
• -val, -vel → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le
asztallal, székkel, papírral, ezüsttel
• -vá, -vé → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le
széppé, vízzé, okossá, sárrá (válik)
• -s, -sz, -z, dz végű igék + j → a -j teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le
moss, játssz, húzz, eddz
• az, ez mutató némás + ragok
abban, attól, ahhoz, annál, ebben, ettől, ehhez, ennél;
afféle, efféle, akkora, ekkora,

V. A betű
1.) A betűk
A betű a hang írott képe

2.) A betűk csoportosítása
a) A betűk száma
– egyjegyű: b, c, d, e, é, f,
– kétjegyű: dz, cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs,
– háromjegyű: dzs,
b) A betűk alakja
– rövid: l, k, t, gy, sz,
szál, lak, hit, megy, válasz,
– hosszú: ll, kk, tt, ggy, ssz
száll, lakk, hitt, meggy, válassz!
– kettőzött: gygy, szszs, (összetett szavak elő- és utótagja találkozásánál)
jegygyűrű, részszorzat

3.) Az ábécé
a, á, b, c, cs, d, dz, dzs,
e, é, f, g, gy, h,
i, í, j, k, l, ly, m, n, ny,
o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty,
u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs,
(magánhangzó, mássalhangzó, idegen eredetű betű)

4.) A betűrend
A magyar ábécé alapján a szavakat sorrendbe szedjük.
Legfontosabb szabályok:
– a szavakat az 1. betűjük alapján állítjuk sorrendbe
acél, cukor, csacsi
– ha a szavak azonos betűvel (betűkkel kezdődnek, az első nem azonos betű alapján soroljuk be
dac, domb, duzzog
– a rövidebb szó kerül előre
lom, lomb, lombik
– nem teszünk különbséget a kis- és nagybetűk között
Zoltán, zongora; zseni, Zsigmond
– nem teszünk különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között (a = á, o = ó)
író, iroda,
– a rövid magánhangzós szó kerül előre, ha csak a magánhangzó időtartamában különböznek a szavak
szel, szél; szeles, széles
– az egybeírt, kötőjeles vagy külön írt szókapcsolatoknál nem vesszük figyelembe a szó határát
márványkő, márvány sírkő, Márvány-tenger

5.) Az elválasztás, szótagolás
– Minden szó annyi szótag, ahány magánhangzó van benne.
sza-la-gos
– A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot.
te-a, di-ó, fi-a-i-é
– Két magánhangzó között 1 mássalhangzó van, az mindig átkerül a következő szótagba.
ce-ru-za
– 2 vagy több mássalhangzó van a két magánhangzó között, akkor, mindig csak egy mássalhangzó kerül át a következő szótagba.
szek-rény, asz-tal, hosz-szú, megy-gyes, temp-lom, cent-rum
– dz, dzs, ch, x betűket tartalmazó szavak elválasztása
bo-dza, e-dző, lán-dzsa, Ri-chárd, or-chidea, ta-xi, ref-le-xek
– Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el.
rend-őr, vas-út, ablak-üveg,

 

A szavak szerkezete

I. A SZÓ

1.) EGYSZERŰ SZÓ
– szótő
• a szavak legegyszerűbb alakja
• a szótárban is a forma található
• alma, bútor, labda
– toldalékos szó

2.) ÖSSZETETT SZÓ
– összetett szó
• két önálló szó összekapcsolása
• a két szóból egy harmadik jelentés keletkezik
• részei:
ELŐTAG + UTÓTAG
   alma        + héj
   bútor       + huzat
   labda       + játék
– többszörösen összetett szó
• három vagy több szó összekapcsolása
jég + kor + szak,        haj + szál + repedés,       gyermek + lánc + fű

II. A TOLDALÉK

A toldalékok fajtái:

1.) KÉPZŐ
a) megváltoztatja a szó jelentését
b) sokszor megváltoztatja a szófaját is
c) a képzett szavak részei:
SZÓTŐ → KÉPZŐ
  hal        → halász
fn.                fn.
   kapa      → kapál
fn.                ige
  szép     → szépség
mn.             fn.
  lakat    → lakatos
fn.           fn. / mn.
   ír         → írás
ige            fn.
szép   → szépít
mn.          ige
2.) JEL
a) módosítja a szó jelentését
– az ige idejét (múlt, jövő)
– az ige módját (feltételes, felszólító)
– a főnév, melléknév számát (többes szám)
– a melléknév fokát (középfok, felsőfok)
– a tulajdonos jelölése (birtokjel)
b) jelfajták:
– a múlt idő jele: -t, -tt……………………………(írt – olvasott)
– a jövő idő jele: -ni fog…………………….……(írni fog)
– a feltételes mód jele: -na, -ne; -ná, -né..(írna, kérne; írná, kérné)
– a felszólító mód jele: -j……………….………..(írj!)
– a többes szám jele: -k………………………….(házak, szépek)
– a melléknév középfokának jele: -bb……..(okosabb)
– a melléknév felsőfokának jele: leg –bb..(legokosabb)
– birtokjel:……………………………………….(Katié, macié, labdáé)

3.) RAG
a) megmutatja a szó mondatbeli szerepét
– mondattá fűzi a szavakat
b) a ragok fajtái:
– igeragok = azt fejezik ki, hogy ki cselekszik (én, te ő, mi, ti, ők)
én írok               én írom
   te írsz                 te írod
   ő ír                      ő írja
   ti írtok               ti írjátok
   ők írnak            ők írják

– tárgyrag: -t = a mit? kérdésre válaszol
Mit veszek? – Könyvet.      Mit eszem? – Almát.
Mit nézek? – Filmet.          Mit írok? – Leckét.

– határozóragok = a cselekvés különböző körülményeit fejezik ki
• a cselekvés helyét: asztalon, teremben, iskolába, székről, faltól, szobából, házig
• a cselekvés idejét: ötkor, kedden, hatig, januárban, mától,
• a cselekvés módját: jól, szépen,
• a cselekvés társát, eszközét: ceruzával, apuval
• a cselekvés célját, okát: ötösért, szorgalomból

– a birtokos jelző ragja: -nak, -nek = Kinek a valamije? Minek a valamije?
Katinak a könyve (= Kati könyve)
A labdának a pöttyei (= a labda pöttyei)
A kutyának a vacsorája (= a kutya vacsorája)

– birtokos személyragok = Kinek a tulajdona?
(enyém, tied, övé, miénk, tiétek, övék)
enyém = az én könyvem
tiéd = a te könyved
övé = az ő könyve
miénk = a mi könyvünk
tiétek = a ti könyvetek
övék = az ő könyvük

III. A KÖTŐHANG
A szótő és a toldalékok között sokszor található egy magánhangzó. Megkönnyíti a toldalékos szó kimondását.

Szótő + kötőhang + toldalék
virág + o + k = virágok
néz + e + tt = nézett

 

A magyar helyesírás szabályai

A/ A helyesírás fogalma:
A helyesírás azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogyan kell az egyes szavakat, mondatokat, szövegeket leírni.

B/ A szabályok gyűjteményét tartalmazó könyv:
A magyar helyesírási szabályai
– 11. kiadás
– kiadja a Magyar Tudományos Akadémia

C/ Helyesírásunk jellemzői:
a) Betűíró rendszerű:
– legkisebb egységei a betűk
b) Latin betűs:
– latin betűket vettük át
– de: nincs minden hangunkra latin betű, ezért
• kiegészítő jeleket használunk
pl.: ékezetek: i ö ü ű é á
• két/három betűt kapcsolunk össze egy hang jelölésére
pl.: sz ty ny dz dzs
c) Hangjelölő írás:
– A betűk legtöbbször a valóban kiejtett hangokra utalnak
d) Értelemtükröző írás:
Pl.: a szóalakokban feltüntetjük a szó tövét és a ragokat (tudjuk)
az összetett szavak elválasztásakor figyelembe vesszük a szóhatárokat(vas-út)

D/ Helyesírásunk alapelvei
I. Kiejtés szerinti írásmód elve
II. A szóelemző írásmód elve
III. A hagyományos írásmód elve
IV. Az egyszerűsítő írásmód elve

I. Kiejtés szerinti írásmód elve
1.) Jellemzői:
– A legtöbb szót és toldalékot úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük.
– Probléma:
• a rövid és a hosszú hangok rossz, hanyag ejtése, ezért nem támaszkodhatunk mindig a hallásunkra
• a rövid és hosszú hangoknak jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet
pl.: tör – tőr; szel – szél; var – varr; sok – sokk;
2.) Helyesírási szabályok:
a) i u ű – í ú ű hangok írása
– Szavaink többségében az i, u, ü rövid:
igaz, fizet; ugat, fut; ürge, füst, ujj(= testrész)
– A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportba sorolhatók
• A toldalékolás után is megmarad a hosszú magánhangzó
zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon;
• Néhány szó esetében egyes toldalékos formában rövidre vált a magánhangzó
zsír, zsírt, zsíros,              de: zsiradék
húsz, húszat, húszas,      de: husza¬dik, huszad, huszon-
tíz, tízen, tízes,                  de: tized, tizen-
bújik, bújjon, bújócska, de: bujkál, bujdosó
• Vannak szabályos váltakozást mutató főnevek
írásukat megkönnyíti a kéz – kezet szavakkal való összehasonlítás
kéz víz út tűz híd kút úr nyúl nyíl
kézen vízen úton tűzön hídon kúton úron nyúlon nyílon
kézzel vízzel úttal tűzzel híddal kúttal úrral nyúllal nyíllal
kézi vízi úti tűzi hídi kúti úri nyúli nyíli
kezet vizes utas tüzes hidas kutas uras nyulas nyilas
kezet vizet utat tüzet hidat kutat urat nyulat nyilat
kezek vizek utak tüzek hidak kutak urak nyulak nyilak
– A szavak végén az i mindig rövid
kocsi, kicsi, bácsi, néni, Peti, Mari
kivétel: zrí, sí, rí
– A melléknevek végén mindig hosszú az ú, ű
domború, homorú, hosszú, savanyú, szomorú; gömbölyű, gyönyörű, könnyű, nagyszerű, szörnyű
– A főnevek végén az ú ű legtöbbször hosszú
ágyú, borjú, faggyú, fiú, gyanú, háború, kátyú, koszorú, szú, tanú, varjú; betű, fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, mű, seprű
kivételek: adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu, saru, satu, szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü, ürü; anyu, apu; Icu
– Az -ít, -dít, -sít igeképzőkben az -í mindig hosszú
(az ige kérdése: mit csinál? mi történik?)
épít, tanít, buzdít, mozdít, állandósít
– Az -ul, -ül -dul, -dül igeképzőben az -u, -ü mindig rövid
tanul, gyógyul, repül, merül, mozdul, pezsdül
– A -tyú, ttyú, -tyű, ttyű végű főnevekben az -u, -ű mindig hosszú
fogantyú, sarkantyú, billentyű, töpörtyű, dugattyú, szivattyú, csengettyű, pörgettyű

b) ö – ó ő hangok írása
– a -ból, -ből, tól, -től, ról, -ről ragokban az -ó, -ő mindig hosszú
házból, erdőből; asztaltól, széktől; autóról, őzről
– a -szor, -ször ragokban az -o, -ö, mindig rövid
háromszor, ötször
– a -kor ragban az -o, mindig rövid
ötkor, hatkor,hétkor, nyolckor, akkor

c) -h végű szavak
– céh, cseh, düh, juh, méh, pléh, rüh stb.
• nem ejtjük a szóvégi -h hangot, ha a -h után mássalhangzó áll
csehnek, csehvel, csehtől; méh, méhkas, méhnek, méhvel; juh, juhval,
• akkor ejtjük a szóvégi -h hangot, a -h után magánhangzó áll
csehek, csehet, csehül; méhek, méhes; juhok, juhász;
– a bolyh, doh, éh, enyh, fellah, keh, moh, padisah, potroh, sah, Allah, Zilah stb. szónak minden alak¬¬jában ejtjük és írjuk a h-t
– a -ch végű szavak (pech) végén is mindig ejtjük a h-t.

II. A szóelemző írásmód elve
1.) Jellemzői:
– Az összetett és a toldalékos szavakban felismerhetőek maradnak a szótövek és toldalékok.
– Probléma:
• a beszéd során a mássalhangzók hatnak egymásra, ezért másképp halljuk a szavakat, mint ahogy le kell őket írni (MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYEK),
• ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alak¬juk¬ban sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak
barátság = barát + ság, állatbarát = állat + barát
• egyes toldalékok és szótövek írásban is megváltoznak
házzal = ház + val, fusson = fut + jon
2.) Helyesírási szabályok:
(lásd: mássalhangzótörvények – a Hangok és betűk címszó alatt)

III. A hagyományos írásmód elve
1.) Régies helyesírású családnevek
– régebben más betűvel jelöltünk egy-egy hangot
– tiszteletből megőriztük a családnév írásmódját
Weöres = ’vörös’ Tóth = ’tót’ Széchenyi = ’szécsényi’
2.) J és LY
– régen kétféle hangot jelölt, mára az ly kiejtése kiveszett a nyelvünkből
– tiszteletből megőriztük az ly-os szavak írásmódját
lyuk, golyó, folyó, Erdély, Kodály

IV. Az egyszerűsítő írásmód elve
1.) A kétjegyű betűk kettőzése
– gygy → ggy; lyly → lly; szsz → ssz
meggy,             gally,       asszony
2.) Három azonos mássalhangzó találkozása
a) egyszerű szavakban
– három azonos mássalhangzót nem írunk le egymás mellé
– az egyiket elhagyjuk
toll + val = tolllal DE: tollal
megygy + vel = megygygyel → meggyel
b) összetett szavakban
– az előtag és utótag nem sérülhet, ezért kötőjelet használunk
balett-táncos, sakk-kör
c) családnevek írásakor
– a családnév nem sérülhet, ezért kötőjelet használunk
Papp-pal, Grimm-mel